Hazaértem. Az egyre inkább fejem méretéhez nem passzoló álarcom otthagytam a fogason. Ha kilépek a szobámból majd ismét felveszem. Rengeteg érzelem kavarog bennem és viszonylag ambivalensen élem meg ezeket a napokat, heteket. Emiatt képes vagyok olyanokat is megbántani, akik mind a legjobbakat akarják nekem. Képtelen vagyok kontrollálni önmagam. Kimondtam a rút igazságot. Az elmúlt években számos alkalommal foglalkoztam azzal, hogy megváltoztassam azokat a jellemeket, melyek nem tetszenek önmagamban. A "Fogadd el önmagad úgy ahogy vagy", klisé nálam nem vált be. Mindenképpen úgy szeretnék élni, hogy szeretem a jellemeim nagy részét és ezáltal képes vagyok elfogadni önmagam. Ha tudnám hány alkalommal buktam el eddig... Mindig valami speciális dolgot, vagy egy különleges alkalmat kerestem arra, hogy megváltozzak. Próbálkoztam már azzal is, hogy fokozatosan próbálok egy másik ember lenni. Nem sikerült. Fogalmam sincs mit tegyek. Küszködök. Teljesen más vagyok, mint ahogyan az em...